5+1 challenge, amit igyekszem NEM összekáoszolni 2021-ben

Mivel idén biztosan nem fogadok meg semmit, ezért nem is bukhatok olyan nagyot. Szuper taktika, és nem is koppanok. Most, hogy ezt ilyen profin kitaláltam magamnak, végiggondoltam, mire kell 2021-ben törekednem ahhoz, hogy kimaxoljam az évet. Nagy célokat direkt nem tűztem ki magam elé, igyekszem okosan és lassan haladni, de céltudatosan és reménykedve.

Az én 5+1 challenge listám idén azért játszik a kezemre, mert nem teljesíthetetlen. Csak a káoszt kell magam mögött hagyni. Jaaaaa, CSAK…. Szóval lesz itt még melóm bőven.

1. Megszerzem a legkirályabb “motorcsónak jogsit”

A hajózás olyan nekem, mint egy álom, ami nem elérhetetlen, ráadásul minden alkalommal élmény. Ezer és egy éve vágyom már arra, hogy hajóskapitány legyek, amihez akkor kerülhetek a legközelebb, ha

  1. Felcsapok kalóznak a Karib-tengeren
  2. végre belevágok a belvízi kisgéphajóvezetői tanfolyam elvégzésébe. Ez a motorcsónak jogsi.

A belvízi képesítés folyókra, tavakra és csatornákra érvényes, motorcsónakot és akár nagyobb motoros yachtot is vezethetek vele, ráadásul a kisgéphajóvezetői engedély felső határa 20 méter hajóhossz és nincsen felső lóerő korlátozás. Annyira szuper, nem? Már most imádom.

2. Megjátszom végre a Balaton-átúszást

A Balaton-átúszás évtizedes tervem, vágyam, célom. Most időben elkezdtem rá készülni, nagyjából fél éve dolgozom keményebben azon, hogy az állóképességem okés legyen hozzá, úgyhogy elvileg nincs ok aggodalomra.

A videókat nézegetve én már most is szívesen letudnám azt az 5,2 km-t Révfülöpről Boglárra, de azt hiszem befagyna a seggem hátsóm akkor is, ha turbófokozatra kapcsolnék. Szóval marad 2021 nyara, és az is fix, hogy utána benyomok egy rohadt nagy strandos-hagymás hambit. Csak úgy a balatoni feeling miatt.

3. Folytatom az utazós bakancslistám pontjainak kipipálását

Van egy szép hosszú listám, ami napról napra hosszabb lesz. Szerencsére. A lista élén Lillafüred áll, de pusztán csak azért, mert ide nagyon szeretnék eljutni már hosszú évek óta. A többi hely éppen olyan izgalmas úti cél számomra, ilyen pl a Megyer-hegyi Tengerszem, a budapesti hadikikötő, és Boldogkő vára.

Két pontot egyébként már sikerült is kipipálni, ami az én kis csillámpónis módszerem alapján nem is pipa, hanem rózsaszín szívecske (mert nincs szívem könyörtelenül áthúzni ezeket a helyeket egy golyóstollal).

A lillafüredi Hámori-tó színes csónakjainak összetapogatása pedig önmagában is brutáljó program.

4. Nem hagyom abba a mozgást, még a gumibékák kedvéért sem

Ezeken a hideg napokon a mozgás leginkább az ellipszis tréner gyilkolásászában merül ki, illetve a tornázásban, ami erősíti a karjaimat, és minden más izmomat. Ha melegebb lesz az idő, szeretnék kimenni a szabadba, és úszni is szeretnék rendszeresen járni.

A kirándulás szintén jó program lesz, bár ehhez kell majd egy normális cipő, ami nem feltétlenül csillog, nincs magas sarka, de annál kényelmesebb és rózsaszínebb. (A “rózsaszínebb” szót amúgy aláhúzta a WordPress…pedig szerintem tök logikus a rózsaszín, rózsaszínebb, legrózsaszínebb fokozatváltás.)

A sorrend nem szükségszerűen ez, de a Dera-szurdok kövein ugrándozva határozottan úgy éreztem magam, mint amikor a nagymamámmal az Apátkúti-völgy szikláit zúztuk az Ördögmalom-vízesésnél. Imádtam.

5. Hatékonyabbá varázsolom az időbeosztásom

Ez volt a 2020-as év nagy fogadalma. Bedőlt..nem kicsit. Ezért nem fogadok meg idén semmit. Mert nem jó móka nem betartani. Szerencsére rengeteg munkám van, többet nem is tudnék vállalni, de az árazást és az időbeosztást határozottan jobban kell menedzselnem 2021-ben. Az összekáoszolás nem út, nem cél és nem pálya.

5+1. Élményeket fogok gyűjteni továbbra is. Könyörtelenül.

Az a típus vagyok, akit az élmények tesznek boldoggá. Na persze egy saját hajó és a lottóötös is rajta lehetne a listámon, de beérem kevesebbel is.

Szeretném továbbra is gyűjteni az utazós élményeket. Szeretném kiélvezni a fények varázsát, várom a tavaszi virágok illatát, vágyom a hajózásra, a nyári dinnyevásárlásra. Szeretném látni a szentendrei dunai gyertyaúsztatást, felmászom majd a Citadellához, és még az is lehet, hogy motorra ülök. Beszerzem a legmenőbb tavaszi farmerkabit, amiben szelfizhetek Budapest legizgalmasabb II. világháborús bunkertúráján, és idén – ha a fene fenét eszik is – végigsétálok a Nagymaros és Visegrád közötti közműalagúton, a Duna alatt.

Kifekszem napozni a Duna-partra, fejest ugrok a Balatonba, felkutatom a legjobb hazai strandos palacsintát, felveszem a legszebb 2021-es Pantone-árnyalatú nyári ruhát, és körbeevezem a Szentendre-szigetet. Karácsonykor pedig olyan sütiket fogok készíteni, amiknek semmi köze a karácsonyhoz. Talán még egy normális szemüvegem is lesz, amivel látok. Bár ezzel kapcsolatosan még vannak aggályaim.

És ami még elképesztően fontos….

Kedves típus vagyok, sokan állnak hozzám közel, de igazán közel kevesen. Nincs már annyi muníció a szeretet-raktáramban, mint szeretném. Az évek során sokat adtam, és sokat veszítettem. Amennyi van, azt nem szórom, csak óvatosan, ám azoknak, akiket szeretek, az összeset odaadnám.

Már nem gyűjtök barátokat. Akiket az élet nekem ajándékozott, boldoggá tesznek. A gondolataikkal, a gesztusaikkal és a figyelmükkel. Igyekszem a tőlem telhető legnagyobb erővel viszonozni ezt.

És ami a szerelmet illeti…2021-ben nagyon, de nagyon szeretnék szeretni. Erőn felül, kitartóan, és teljes szívből. Máshogy nem is tudok. Nem is tettem soha máshogy, mégsem volt elég. Nem másokban csalódtam, én magam voltam valószínűleg kevés egy ponton túl. Kevés ahhoz, hogy a legnagyobb vágyaim valóra váljanak.

Amennyi szeretet és bizalom van bennem, azt meg akarom élni. Meg akarom élni a pillanatokat, át akarom élni a legszebb élményeket, és azt akarom, hogy elálljon a szavam. Hogy az összes szikrázó, gyönyörű fény, amit életemben láttam élőben, vagy a világ minden pontjáról hozzám érkező Architecture & Design fotókon, az enyém legyen. Mert én azt megbecsülöm, védem és vigyázok rá, ameddig csak tudok. A végsőkig.

Alapvetően nem hiszem már, hogy változnom kellene. Változtatni? Azt igen. Mert az szükséges, ahogyan a törekvés is. Például arra, hogy soha ne kérdőjelezzem meg a bennem rejlő melegséget, amit adni tudok. És szeretnék.

Legnagyobb cipőgyűjtő spanom, Carrie Bradshaw így fogalmaz helyettem:

Ha párkapcsolatokról van szó, senkire se vessünk mindjárt követ vagy dinnyét, mert az ember sohasem tudhatja. Vannak, akik révbe érnek, vannak, akik kiegyeznek azzal, ami van, és vannak, akik addig keresnek, míg rá nem találnak a pillangókra.

Ők a pillangókra, én a fényekre.

Annak idején írtam egy cikket arról, hogy az élettelen életek elpazarolt boldogságok. Akkor olyan dolgokra biztattalak, amit magamnak is ugyanúgy kívánok. A 2021-es évre főleg, ezután a posvány 2020 után.

Szárnyalj, szeress, élj, érezz, ízlelj, fuss, vágtázz, hahotázz, sírj, maradjon tátva a szád a döbbenettől, a csodálkozástól, a boldogságtól, kérdezz, színezz, vonatozz, motorozz, biciklizz, fagyizz, utazz, vegyél kutyát, kaméleont, madárpókot, igyál szörpöt, egyél pufit, sportolj, szánkózz, fogj lepkét, mássz fára, fotózz, nyaralj, lelkesedj, szeretkezz, énekelj, bukfencezz, fújj szappanbuborékot.

És ne hagyd, hogy a lista véget érjen.  

1 comment
  1. Ismerlek annyira, hogy ebből mind sikerülni fog.
    Az élménygyűjtés nekem is fontos életcél, nem csak 2021-re. Ezért vagyok itt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük